Anglia

Anglia, London busszal

Számos városlátogatási csomag közül választhatnak az érdeklődők, melyek bemutatják Anglia legszebb helyeit, érdekességeit. Különböző kategóriák közül választhatnak az idelátogatók az utazással eltöltött napok számától, a megtekintett városoktól, vidékektől függően. Kényelmes, minden igényt kielégítő buszok állnak a kedves utasaink rendelkezésére.

Körutazás Anglia területén

Ha buszra ülünk, nem csak kényelemben lesz részünk, hanem remek lehetőséget kapunk arra, hogy megismerjük Anglia szépségeit. A látszólag legjelentéktelenebb falvakban is tetszetős kertekkel, bájos cseréptetős házakkal, hangulatos templomokkal találkozhatunk buszozásunk során. Mindemellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy megtekinthetjük az angol történelem fantasztikus nyomait, emlékeit, a régi időkben épített kastélyokat, a történelmi kincseket őrző múzeumokat. Hogy melyek a kihagyhatatlan emlékművek?

Anglia utazás - kihagyhatatlan nevezetességek ( London )

Warwick kastély

Buszállomásunk egyik célja feltétlenül a Warwick kastély legyen, ugyanis ez Anglia legvarázslatosabb kastélya. Az Avon folyó mentén húzódó kastélyt mesés parkok veszik körül, ahol szabadon sétálgatnak a pávák. Ethefelda, Arthur király leánya építtette a kastélyt. Az egykori főúri termek és lakosztályok napjainkra varázslatos múzeumként szolgálnak az idelátogatók számára.

A látogatók a viktoriánus rózsakertet is megtekinthetik, mi több, aki egy kis izgalomra vágyik, az lemehet a vár mélyén található várbörtönbe és kínzókamrába. A várbörtönben – a szórólap szerint – oszló hullák, kínzóeszközök és más korabeli bizarr furcsaságok is megtekinthetőek. A parkban lovagi tornákat, madárröptetéseket, íjászbemutatókat is rendeznek. Madame Tussaud 1978-ban megvásárolta a kastélyt, és egyes termeiben viaszmúzeumot alakított ki.

Stonhenge

Buszunk következő célja lehet a Salisbury síkság, ahol bámulatos, óriás sziklaköröket tekinthet meg az idelátogató. Ezek a sziklatömbök, az úgynevezett Stonhenge Nagy-Britannia egyik méltán híres büszkesége. Ezeket a több tonnát is nyomó sziklákat több kilométeren keresztül szállították ide, hogy miért, arra több elmélet is létezik: többen úgy gondolják, hogy azért, hogy templomot emeljenek, mások szerint temetkezési helyül szolgál.

A monstrum három szakaszban készült el. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy a sziklákat felkeresők nem helybeliek voltak, nagy utat tettek meg abban a reményben, hogy meggyógyulnak a kék kövektől. Ezt a gondolatmenetet arra alapozzák, hogy a sziklák környékén található sírokban a holttestek igen nagy számmal rendelkeznek fizikai sérülésekkel vagy kimutatható rajtuk súlyos betegségek nyomai. A fogmaradványok arról árulkodnak, hogy a gyógyulni vágyók messze földekről érkeztek ide.

Costwolds

Ha a buszunkkal Közép-Anglia déli részére vesszük az irányt, Costwolds dombos vidékére kerülünk. Képeslapra illő aranyos-takaros házai, impozáns kertjei hangulatos kikapcsolódásként szolgálnak az idelátogatók számára.

Hadrianus fala

Utazásunk során megtekinthetjük Hadrianus falainak maradványát, ugyanis az egyik országút végig követi a falat Wallsendtől egészen Solway-ig. A rómaiak építették Hadrianus falát azért, hogy a skót törzsek támadásaitól megvédjék Britannia tartományát. Bámulatosan hosszú, 117 km fala az Ír-tengertől egészen az Északi-tengerig nyúlik. Hadrian római császár parancsára kezdődtek meg az építkezések 122-ben, és csupán körülbelül hat év alatt be is fejeződtek a munkálatok.

Tóvidék

Ha a buszunkkal észak-nyugatra vetődnénk, ellátogathatunk a Tóvidék területére, Nagy-Britannia legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkjába. Kecses ívek jellemzik az ott elterülő tájat, finoman domborodó hegyekkel, dombokkal átölelve a kisebb-nagyobb tavakat. A Tóvidék Anglia közkedvelt hegymászó és túravidéke.

Durhami katedrális

Észak-kelet felé folytatván utunkat megtekinthetjük a durhami katedrálist, amely a legnagyobb normann épület egész Európában. 1093-ban kezdték el az építését, mára egyes részeit átalakították, de alapvetően megőrizte normann stílusát.

Yorki apátság

A Yorki apátság Észak-Európa egyik legnagyobb apátsága. Építészeti stílusa gótikus, azon belül is nyomon követhető az angol gótika alakulásának egyes szakaszai. Gigantikus keleti ablaka, amely az apátság belsejében található, a világ legnagyobb középkori ólomüvege.

Windsori kastély

Semmiképp se feledkezzünk meg utazásunk során a Windsori kastélyról, amely a világ leghatalmasabb és legősibb lakott kastélya. Mind hivatalos, mind magáncéllal tölti itt Erzsébet királynő a hétvégéket. A kastély legnagyobb része a pompázatos lakosztályokkal és a Szent György kápolnával is látogathatók, a turisták nagy örömére.

Utazás Anglia 

Az angol coach megnevezés jelöli a távolsági buszokat, amelyekkel gyorsan és kényelmesen el lehet jutni egyik városból a másikba. Alapvetően a National Express szervezi a járatok többségét, a legfontosabb repülőterekre is indít járatokat.

A szállásról

Egy nagyobb angliai körút esetén érdemes előre eltervezni az útvonalat, az egy napra eső látnivalókat, nevezetességeket és ez alapján szállást foglalni. Alapvetően bármilyen árkategóriában, bármilyen típusú szállás választható varázslatosnál varázslatosabb helyeken.

Ételek, éttermek

Nagy meglepetések fogják érni azokat az odalátogatókat, akik már jó előre felkészültek arra, hogy nem tud majd jókat enni Angliában. Ugyanis megjelent egy új generációs szakácsnemzedék, akik sorra nyitják meg különlegesebbnél különlegesebb éttermeiket. Még mindig élnek a tradicionális szokások: reggelire szalonna, tojás, gyümölcslé, hering, füstölt tőkehal; ebédre csak egy kis gyors harapnivaló egy pubban vagy egy bárpultnál állva; vacsorára pedig – amely régen szertartásos rendben zajlott – az aperitif után jöhet a komplett, háromfogásos étel.

Tradicionális ételei:

Fish and chips (rántott hal sült burgonyával)

Steak (marhahús)

English breakfast (angol reggeli: virsli, tojás és bab)

Kidney pie (vesepecsenye)

Sunday roast (vasárnapi sült hús)

Pie and mash (marhahús burgonyapürével)

London utazás

London, ez a csodálatos hely, annak a Temzének a két partján terül el, amely Windsor és Hampton Court felől érkezve lustán folyik el a Westminster-apátság, a Szent Pál-székesegyház és a Tower előtt, hogy aztán majd Greenwichet is maga mögött hagyva elérje a tengert.

A XX. században kezdtek láthatóvá válni a városképben a változások, melyek olyan építészeti teljesítményekben csúcsosodnak ki – a szó szoros értelmében – mint a city felhőkarcolói, a déli parton kialakított Művészeti Központ. A világ fővárosának számító London mindenesetre megőrizte eredeti városmagját.

Ennek köszönhetően ma is betérhetünk egy kávéra a Covent Gardenbe, nyugodtan kószálhatunk a City szűk utcácskáin és azon sem csodálkozhatunk, ha középkort idéző öltözéket viselő emberek jönnének velünk szembe.

London ma egy olyan kozmopolita világváros, amely mintegy 625 négyzetmérföldön terül el meglehetősen rendezetlen módon. A Londont először a levegőből látó turista csodálkozva állapítja meg, hogy a Temze mennyire kanyargós és hogy a folyón átívelő megszámlálhatatlan híd milyen gazdagon díszített. Miközben ezen csodálkozik, talán nem is gondol arra, hogy lent milliók élnek – de nem csupán a névtelen külvárosokban, hanem a City és Westminster területén, továbbá a vidéki jellegüket mind a mai napig őrző kerületekben is (Marylebone, Kensington, Hampstead és Highgate) – korszerű magasvasutak között.

A város dokumentált története egészen azokig az időkig vezethető vissza, amikor a mai Westminster helyén még csak egy mocsaras terület volt. A rómaiak i.sz. 60-ban telepedtek le a majdani City helyén, ahol először hidat építettek a Temzén, majd kialakítottak egy a kereskedők által sűrűn látogatott és jól ismert kereskedelmi központot. A Westminster – amely királyi palotaként készült el 1066-ban, vagyis röviddel Hódító Vilmos betörése előtt – jelentősége fokozatosan nőtt azáltal, hogy kormányzati székhellyé vált a Temze és a Westminster-apátság tőszomszédságában, illetve alig néhány mérföldnyire a Citytől. A London hangjának számító Big Ben 1859 óta üti - másodperc pontossággal - az időt. A 320 láb magas óratorony építése 1837-ben – vagyis Viktória királynő trónra lépésének évében – kezdődött, mégpedig az 1834.évi pusztító erejű tűzvészben megrongálódott Parlament újjáépítési munkálatainak részeként. Ezek azonban úgy elhúzódtak, hogy sem az óra tervezője – Sir Edmund Grimthorpe – sem az építészmérnök és a gyártó nem érte meg azt, amikor a 13,5 tonnás harangot elhelyezték az egyenként 23 négyzetláb területű számlapok közé. Az először megrepedt óriási harangot újraöntötték, de az újra megrepedt és így mind a mai napig ezen a repedt hangon szól.

Honnan származik vajon a Big Ben elnevezés? Erre a kérdésre két hihető válasz is létezik. Az egyik szerint az óra a munkálatok akkoriban felügyelő híres walesiről, Sir Benjamin Hallról kapta a nevét. A másik viszont azt állítja, hogy a névadó egy nagy erejű birkózó, Benjamin Caunt volt, aki munkásként vett részt abban a műveletben, amelynek során a harangot egy 16 fehér ló húzta szekéren szállították a helyszínre a whitechapeli öntödéből.

Londoni városnézés pontról-pontra - Utazás London

Parlament

A világ egyik leghíresebb épülete, a Westminster palota ad otthont az Alsó- és Felsőházból álló angol parlamentnek. Az eredeti palotát az 1042-ben trónra kerülő Hitvalló Edward építette, de ezt negyvenöt esztendővel később II. (Rufus) Vilmos – Hódító Vilmos fia- kibővítette az egész Európában páratlan Westminster Hallal, és már 1099-ben itt rendezte lakomáit.

A 13. században III. Henrik uralkodása idején itt alakult meg az első parlament.

Sajnos a Westminster palotát elnyelte az 1834. évi tűzvész lángtengere. Az újjáépítés feladatának elvégzésére Sir Charles Barry kapott megbízást, aki gyönyörű gótikus stílusban állította helyre az épületet, jóllehet a festői szépségű díszítés elsősorban a segédjeként dolgozó Augustus Pugin középkor-imádatának köszönhető.

Westminster Apátság

A Westminster-apátság csodái nagyrészt az angol királyok és királynők végtelen sorának köszönhetők. Közülük is kiemelkedik a trónt 1040-ben elfoglaló, rendkívül istenfélő Hitvalló Edward. A mai Westminster-apátság helyén általa épített templomot 1065. december 28-án szentelték fel, de a nagybeteg király sajnos már nem tudott részt venni az avatási ünnepségen és alig egy héttel később meg is halt. A következő esztendő karácsonyán egy másik király, Hódító Vilmos fejére került itt a korona, és ezzel egy máig fennálló hagyomány teremtődött. Az apátság így vált az angol uralkodók örökös koronázási helyévé. Erre a célra 1308 óta külön trónszéket használnak, amely alatt évszázadokon át ott volt a Scone Stone (a „Végzet Köve”), amit még 1296-ban hoztak el a skótoktól.

Királyok, királynők, politikusok, egyházi személyek és költők síremlékeit őrzi ez a hely.

A Whitehall környéke

A Downing Street – ami már jó 250 éve a mindenkori miniszterelnök hivatalos rezidenciája – az apátság egykori sörfőzdéjének a területére épült fel. A 30 évvel ezelőtti restaurálás során római edénymaradványok, a szászok idejéből származó faldarabok és a fénykorát VIII. Henrik uralkodása alatt élő Whitehall palota romjai kerültek felszínre.

A Downing Streer nevű híres zsákutcát Sir George Downing, parlamenti képviselő alakította ki 1680 köröül. Sir George ifjúkori éveit Amerikában töltötte szüleivel, és a Harvard Egyetemen szerzett diplomát. Londonban való visszatértekor II. Károly adta neki bérbe ezt a földdarabot.

A Downing Street 10 ezekből az időkből maradt fenn. Az 1732-ben koronabirtokká vált területet II. György adományozta Sir Robert Walpole, az akkori első lord ( a későbbi miniszterelnöki) cím birtokosa számára. A ház legismertebb lakói közül megemlítendő Sir Robert Peel, a rendőrség megszervezője. Az angol rendőrök az ő neve után kapták a „bobbies” gúnynevet. A világ leggyakrabban fényképezett ajtajával büszkélkedő 10. számú házat kívülről egyetlen rendőr vigyázza.

A közelmúlt éveiben a házat Margaret Thatcher, az első női miniszterelnök lakta. A 11. számú ház a mindenkori pénzügyminiszter, a 12. számú pedig a kormánypárt frakcióvezetőjének a hivatalos lakhelye.

A Tussaud-panoptikumtól a hyde Park Cornerig

A Madame Tussaud viaszmúzeumát felkeresők szemtől szembe találkozhatnak híres és hírhedt emberek, a királyi családtagjaival és a popzene csillagaival, a Szörnyűségek termében pedig láthatják a véres valóságot: a bakót munka közben. A nevezetes viaszbábos családból származó alapító – leánykori nevén Marie Grosholtz - gyakran látta közelről a halált, hiszen amikor XVI. Lajos húgának művészettanáraként dolgozott Párizsban, a francia forradalom vezetőinek utasítására neki kellett elkészítenie a guillotine-nal lenyakazott áldozatok halotti maszkját. Építőmérnök férje, Francois Tussaud oldalán a 19. század első éveiben érkezett Londonba, és amikor 1850-ben 89 éves korában meghalt, viaszbábjai már nagyon híresek voltak. Unokája, Joseph Randall Tussaud 1884-ben a Baker Street közelében található mai helyszínen rendezett belőlük kiállítást. Azóta a gyűjtemény folyamatosan bővül a társadalom jó, rossz és híres tagjaival, valamint különböző sztárokkal.

Az 1827-ben John Nash tervei és a római Constantinus-diadalív mintájára épült Marble Arch (Márvány-diadalív) 1851-ben, vagyis a Nagy Kiállítás évében került a mai helyére a Buckingham-palota elől. A Marble Arch a Hyde Park északkeleti sarkán, vagyis annak a helynek közelében található, ahol bárki felállhat egy alkalmi szónoki emelvényre és kifejtheti nézeteit alkalmi hallgatósága előtt. Innen származik a hely elnevezése is: Speakers’ Corner (Szónok-sarok). A Hyde Parknak az elegáns Park Lane felőli másik sarkán egy másik diadalív, a század húszas éveiben elkészült Wellington Arch emelkedik.

London parkjai

London királyi parkjai – St James’s Park, Green Park, Hyde Park, Kensington - kertek és Reagent’s Park – London városközpontjának a tüdejeként funkcionálnak. A tavaknál fúvószenekarok játszanak, illetve kávéházak és művészeti galériák sorakoznak. A Rotten Row sétányon lovasok ügetnek, a Serpentine tavon evezősök húznak, nyáron pedig a Regent’s Park szabadtéri színpadán színészek játszanak a nagyérdeműnek. Dámszarvasok ugyan már nem élnek itt, a parkokban kialakított rezervátumoknak köszönhetően azonban rengeteg a madár. A Szt Jakab-park rezervátuma például optimális helyet kapott a Kacsák szigetén (Duck Island), ahol a 17. században telepedtek meg a pelikánok – egy párat például az orosz nagykövet adott ajándékba a városnak – II. Károly pedig ide hozatta ki a madárházat.

A Hyde Parkban minden évben 41 ágyúlövéssel köszöntik a királynő születésnapját. A Hyde Parknak saját rendőrsége és több faiskolája is van.

A Regent’s Park leggyakrabban látogatott helyei közül, mindenképp ki kell emelni a Mary királyné kertje elnevezésű miniatűr rózsakertet, a hosszú és tágas sétányt, valamint a sportolásra és kutyafuttatásra alkalmas tág tereket. Itt található az 1826-ban alapított Állatkert is, amely híres a benne lakó állatok sokféleségéről, az 1930-ban idetelepített pingvinekről, a modern elefántházról és a park szélén futó patak (Regent’s Park Canal) mögött elhelyezett, Lord Snowdon által tervezett madárházról.

A Piccadilllytől a Trafalgar Térig

A Piccadilly Circus 1819-ben került kialakításra a Piccadillya és az abba kis kanyarral befutó elegáns utca, a Regent Street – amelynek házhomlokzatait 60 éve újították fel – kereszteződésében. Itt található a századelő irodalmárainak és művészeinek kedvenc kávéháza, a café Royal. A londoniak és a turisták népszerű találkozóhelyének számító Circust éjjelenete villódzó reklámok és hirdetések színesítik. Déli oldalán áll a híres Érosz-szobor, vagy más néven a keresztényi könyörület angyala. Az alumíniumszobor hivatalos neve egyébként Shaftesbury grófjának kívánt vele emléket állítani 1892-93-ban. A Trafalgar téren Nelson admirális szobra egy 145 láb magas, klasszikus stílusú oszlop tetején áll. Az 1805. évi trafalgari csata legendás győztesét alulról az emlékmű négy bronzoroszlánja figyeli. Ezeket Landseer tervezte, majd Marocchetti öntötte ki 1867-ben. Az emlékoszlop szögletes talapzatának négy oldalán látható domborműveket a rajtuk megjelenített csaták során a franciáktól zsákmányolt ágyúk beolvasztott bronzából készültek. Az északról a Nemzeti Képtár, délről pedig a Whitehall által határolt Trafalgar tér mindig tele van galambokkal és emberekkel. A téren minden évben egy Norvégiából származó fenyőt állítanak fel karácsonykor, szilveszter éjszakáján mindig óriási tömeg gyűlik itt össze az új esztendő köszöntésére.

A sztriptíz, a filmipar és a nemzetközikonyhaművészetr otthonának számító, rendkivül változatos kultúrájú Soho a színházi negyed szélén található. Elnevezése valószínűleg a vadászok „So-Ho” csatakiáltásából származik azokból az időkből, amikor ez a terület még lakatlan vidék volt. A London szívét alkotó – egyre kozmopolitábbá váló – Soho első lakosai közül megemlítendő II. Károly törvénytelen fia, Monmouth hercege. A 19. században meglehetősen bizarr területnek kellett lennie, ha John Galsworthy úgy ír róla Forsyte Saga című regényfolyamában, mint „piszkos vidék, ahol rengeteg görög, arab, macska, olasz paradicsom, vendéglő, kintornás színes szövet, furcsa név és ablakon kibámuló ember van, és ami az angol életviteltől idegen”. Azóta már egy komplett kínai negyed is létesült itt, és az éttermek a legkülönbözőbb népek ételeit kínálják. a Berwick Street piacán kapható a legszebb friss gyümölcs és zöldség, a kluboknak pedig itt a legfeltűnőbb a portáljuk. A Soho – mint vásárlás és a szórakozás központja – éjjel-nappal arra vár, hogy ámulatba ejtse vagy jóllakassa az arra tévedő látogatót.

A Covent Garden elnevezése arra utal, hogy területe egykor a Westminster-apátság legelője volt. A 17. században Bedford negyedik hercege Inigo Jonesnek adott megbízást a térség kiépítésére. Így született meg a kontinentális stílusú piazza, amely később egészült ki a Szt. Pál-templommal és a piaccal, amit metszetein Hogarth is megörökített. A térség ezután leromlott (elszaporodtak a török fürdők és a nyilvános házak), mígnem a 19. században Charles Fowler egy elegáns új piacot tervezett ide. Manapság a londoniak mellett láthatók itt parasztok, zöldség-gyümölcsárusok és a Pigmalion, illetve a My Fair Lady íróját megihlető virágárusok. Az idők változását mutatja az is, hogy a hajdani virágpiacból London Transport Museum (Londoni Közlekedési Múzeum) lett, a fontosabb épületek pedig üzlethelyiségekké és éttermekké alakították át azokban az években, amikor a gyümölcs-, zöldség- és virágpiacot átköltöztették a Vauxhall hídról délnyugatra eső Nine Elmsbe.

Temze

A Temzén – amit sokan és sokféleképpen neveztek már, így többek között „folyékony történelemnek” vagy „Európa legnemesebb folyójának” – számos híd és alagút, sőt még egy gát is található. Ez ma már teljesen természetesnek tűnik, bár 1750-ig – amikor átadták a Westminster első hídját – a folyón átívelő egyetlen híd a London Bridge volt. Ez az 1176 és 1209 között épült híd egész Európában híres volt a rajta elhelyezett házakról és a Szt Tamásnak, vagyis Canterbury meggyilkolt érsekének szentelt kápolnájáról. Sokáig a mindkét hídfőnél kialakított erős kapuk ormára tűzték ki a lefejezett árulók véres fejét. A régi helyére 1823 és 1831 között Sir John Rennie tervei alapján felépített új hidat alig másfél száz év elteltével lebontották. Az elbontott híd helyére egy még újabb, ezúttal vasbeton szerkezet került. London hídjai egytől egyig jellegzetes építmények: a Hammersmith díszei fémből készültek, a Vauxhall hídon elhelyezett – életnagyságúnál nagyobb – bronzalakok pedig az agyagművességet, a mérnökséget, az építészetet, a mezőgazdaságot, a tudományokat, a művészeteket és az oktatást jelképezik. A folyón közlekedő hajók közül kevés annyira népszerű, mint azok, amelyek a hagyományosan minden évben megrendezett Oxford – Cambridge egyetemi evezőversenyben vesznek részt. A folyónak szentelt emlékművek sorában az egyik legfiatalabb a buddhista szerzetesek által a Battersea Parkban emelt Béke Pagoda. A 110 láb magas, duplatetős pagoda egy nemzetközi békelánc részét képezi.

Szt. Pál Székesegyház

A Szt. Pál Székesegyház – London Püspökének székhelye és a City spirituális központja – Sir Cristopher Wren mesterműve. Az építész a folyó túlpartjának egyik házából figyelte a munkálatok előrehaladását, ahonan remek rálátása nyílt a Ludgate Hill tetején emelkedő főművére. A 35 évig tartó nagyszabású vállalkozásba az 1666. évi londoni tűzvész után fogtak bele, amelynek során – a parlamenti hadsereg által 1650-ben már egyébként is megrongált – eredeti templom teljesen elpusztult.

A Károly herceg és Diana hercegnő 1981. évi házasságkötésének helyszínéül szolgáló katedrális méretei lenyűgözők: főhajója 180 láb hosszú, a padlótól a kereszt csúcsáig mért magassága pedig 365 láb. Művészeti értékei közül kiemelendők Grinling Gibbons faragott fabetétei és Sir James Thornhill kupolafreskói, amelyek Szt. Pál legendájának különböző mozzanatait jelenítik meg. A freskók legjobban 100 láb magasságban, a Suttogó-folyosóról (Whispering Gallery) láthatók. Akatedrálisban eltemetett Wren 91 éves korában halt meg, miután London arculatát jelentősen átformálta azzal a mintegy 50 templommal, amelyeket nagyszerű érzékkel épített át vagy újjá. Sírját a székesegyház kriptájában sima fekete márványlap fedi.

A Szt. Pál Székesegyházban nyugszik Nelson admirális és Wellington hercege is. Great Tom becenevű, sok temetést megért harangja ma már csak a királyi család tagjaiért, London püspökeiért, a Szt. Pál dékánjaiért és a – hivatali ideje alatt elhalálozott – londoni polgármesterért szól.

A régi temető ma már közpark. itt még láthatók a középkori kolostor maradványai, és egy oszlopcsarnok, amely körülbelül jelzi a Szt. Pál Kereszt – vagyis egy szabadtéri szószék – helyét, ahonnan Wolsey bíboros jelenlétében a pápa nevében kihirdették Luther Márton tanainak elítélését. A közelben akasztották fel a parlament felrobbantását célzó, de sikertelenül végződött Gunpowder Plot összeesküvés néhány résztvevőjét. A Paternoster Square egyetlen nevezetessége Elizabeth Frink 1975-ben felállított békés témájú szoborkompozíciója, amely egy nyáját legeltető pásztort ábrázol.

A londoni City

A rómaiak csaknem 2000 évvel ezelőtt telepedtek meg a londoni City mai területén. A brit törzsek Boadicea királynő vezette támadásainak következtében a római telepesek i.sz. 200 körül lakóhelyük védelmére falat emeltek, amelynek egyes szakaszai máig fennmaradtak. Mintegy négyszáz évvel később Mellitus, London első püspöke elindította a Szt. Pál-templom építését, de a dánok betörései folytatódtak, végül pedig Franciaországból megérkezett seregével Hódító Vilmos. Az állampolgároknak az ő uralkodása idején biztosított jogokat felsoroló okmányt még ma is őrzik a Guildhallban, amely egykor a polgári kormány központja és fontos döntések színhelye volt. Itt hozták meg 1553-ban az ítéletet Lady Jane Grey és férje, lord Guildford Dudley fölött. Ugyanebben az esztendőben helyezték vád alá és mentették fel Crammer püspököt. Az 1666. évi tűzvész során megrongálódott középkori épületet Wren építette újjá, de mintegy 200 évvel később, 1862-ben a szakemberek úgy döntöttek, hogy eredeti középkori kialakításnak való megfelelés érdekében (lapos helyett) nyitott tetőt alakítanak ki. Ez a szerkezet a második világháborúban megrongálódott. A restaurálás során az épület új nagytermet kapott.

Az Angol Nemzeti Bank egy forradalmi ötletnek köszönheti létrejöttét. A mai épület – amely megőrizte a Soane-féle homlokzati falat – Sir Herbert Baker irányításával alakították ki 1925 és 1939 között. 1946-ban a bank köztulajdonba került. Jelenleg központi bankként funkcionál, amelynek feladatai közé tartozik a bankjegyek kibocsájtása és a kormány monetáris politikájának tanácsokkal való segítése. Az első Királyi Tőzsdét a 16. században építette Thomas Gresham. A ma ezen a helyen álló – immáron harmadik – épületet Viktória királynő avatta fel 1844-ben. A harangtorony tetején Gresham emblémája, egy sáska látható.

Ünnepségek Londonban

A polgármester novemberi felvonulása egyike a City legkiemelkedőbb ünnepi rendezvényeinek, amelyre mindig november 2. szombatján, vagyis egy nappal azután kerül sor, hogy az újonnan megválasztott polgármester letette a hivatali esküt. A polgármesteri tisztre pályázó személynek (aki nő is lehet: Lady Donaldson, London első női polgármestere 1983-84-ben töltötte be hivatalát) megválasztása előtt éveket kell eltöltenie a City államigazgatási testületeinél, valamint megfelelő magánvagyonnal kell rendelkeznie ahhoz, hogy finanszírozni tudja a Mansion House – a mindenkori polgármester hivatalos rezidenciája – fogadásait. Ezt a báltermet és bankett termet (mind a négy oldalán oszlopokkal alátámasztott és innen fogva Egyiptomi-teremnek is nevezett helyiség) is magába foglaló házat klasszicista stílusban építették a 18. században.

A megyeválasztást követő ünnepség során az új polgármester a City határain éppen kívül eső Strandon levő Királyi Törvényszék (Law Courts) elé járul, hogy letegye a királynő melletti hűségesküt. A 19. században gótikus stílusban emelt Királyi Törvényszék épületében csak polgári perek tárgyalásával foglalkoznak.

A Központi Büntető Bíróság – vagy az egyik közeli utca neve után egyszerűen csak Old Bailey – 1907-ben épített palotája a hírhedt Newgate Börtön környékén található. A tetőn a kezében kardot és mérleget tartó Justitia istennő bronzszobra látható. A figura szemei nincsenek bekötve. A City rendőrsége nem a belügyminiszter közvetlen hatásköre alá tartozik. Miből látható vajon a különbség? Abból, hogy a City rendőreinek tollas sisakforgójuk és aranyozott gombjaik vannak.

A londoni Tower

A londoni tower különböző funkciókat töltött be az idők során, így volt már „erőd, palota, a koronaékszerek és a nemzeti kincsek őrzőhelye, fegyvertár, pénzverde, börtön, csillagvizsgáló, állatkert és idegenforgalmi látványosság” – írja Edinburgh hercege a Tower kilencszáz éves fennállásának tiszteletére kiadott egyik könyvben.

Az első pár száz évben a monarchia fejének élete a 15 láb vastagságú falakkal megerősített Fehér-toronyban zajlott, de III. Henrik trónra lépésekor a királyi lakosztályok átkerültek a Tower és a Temze közé. Az Árulók kapuján, vagyis a korábbi Vízi kapun keresztül vitték be a Towerbe a 13 évig bebörtönzött Sir Walter Raleightől kezdve Boleyn Annáig az összes híres halálraítélt rabot. A majdani I. Erzsébetet viszont kiengedték innen, s hamarosan királynő is lett belőle. Az egyházi reform időszaka során a bebörtönzöttekkel való, egyébként igen kemény bánásmód megszelídült. Az ősi koronaékszerek elvésztek, de a király visszatérését követően a Stuart-dinasztia felügyelete mellett megkezdődött egy a király és az ország katonai vállalkozásainak emléket állító harci termet is magába foglaló nemzeti múzeum kivitelezése.

A királyi állatseregletet 1834-ben költöztették el az állatkertbe, és a Towerben csak a hollók maradtak. A hagyomány szerint, ha a hollók megszöknek, akkor a Tower és a nemzet összeomlik. A ma már sem palotaként, sem börtönként nem használt Tower őrzi a hagyományokat. Ezek közé tartozik például a Tower őreinek (beefeaterek) díszes egyenruhája és az éjszakai kulcsátadási ceremónia, amelynek felelőse az őrség hosszú vörös köpönyeget és Tudor-sapkát viselő parancsnoka, aki a Véres torony felé vezető utat a kezében tartott lámpással világítja meg. A koronaékszerek többsége a Cronwell utáni időkből származik, bár néhány tárgy néhány évszázaddal előbb készült. A koronázások legfontosabb mozzanatainál használt ékszerek között megtalálható például egy a 12. század legvégéről származó aranykanál és egy valószínűleg a IV. Henrik 1399. évi megkoronázásakor használt szenteltolaj-tartó. Szt Edward mintegy 5 fontot nyomó koronáját II. Károly koronázására készítették 1661-ben. A birodalom koronájába (1838) a „Fekete Herceg” nevű rubint építették be.

A Tower híd – amelyet a közeli Towerhez való alkalmazkodás miatt gótikus stílusban építettek meg – 1894-ben készült el. Az egyenként 1000 tonna tömegű két hídfedelet elektromos úton nyitják fel – ma már ugyan nem olyan sűrűn, mint régebben – a tengerjáró hajók áteresztésére. Az eredeti hidraulikus mechanizmus már csak a hídmúzeumban tekinthető meg, és a kíváncsiak a felső hídra is felmászhatnak, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környékre. A londoni kikötőnegyed és a Tower közötti jó tíz hektáros területen található St. Katherine’s Dock az utóbbi időben teljesen átformálódott: a régi raktárak helyébe fényűző lakások, finom kis üzletek és egy hangulatos pub, a Dickens Inn kerültek. A Temzén lehorgonyozva látható a második világháború egyik félelmetes cirkálója, a HMS Belfast. A londoni kikötőnegyedben már a múlt század húszas éveitől kezdve hemzsegtek a világ különböző pontjairól érkezett – elefántcsontot, márványt, gyapjút, kaucsukot, bort és teát szállító – vitorlás hajók. Amióta azonban a vízi járművek a folyó torkolatához egyre közelebb vetnek horgonyt, a kikötőnegyed dokkjait és a raktárait már alig használja valaki. Területén ma a Nemzetközi Kereskedelmi Központ és a Tower Thistle Hotel emelkedik.

Színházak Londonban

London a világ színházi fővárosa – szokták mondani. Valóban, a fővárosban több száz színház található. Ezek közül a két leghíresebb a National Theatre és a Shakespeare Globe színház, ahonnan nagy sikerű színházi közvetítéseket vetítenek szerte a világon, így Magyarországon is.

Húzzák fel a függönyt! A Palladium azóta van zsúfolásig telve nézőkkel, amióta 1910-ben musical színházként megnyitották. Előadásaik kiemelkedően magas színvonala miatt a londoni színházak már Shakespeare kora óta – amikor a nagy drámaköltő darabjait a Globe színházban játszották – folyamatosan vonzzák a közönséget. A Drury Lane, Shaftesbury Avenue, Haymarket és a Strand esténként villog a színházak fényétől, amelyekben musical, tragédia, bohózat és komédia váltja egymást. A színház világa nem korlátozódik azonban csupán a West Endre, hiszen ott van még a Royal Court (Sloane Square), a Mermaid (Blackfriars Bridge), a Barbican (City) és a Nemzeti Színház (South Bank). A külvárosi színházakis gomba módra szaporodnak és rendkívül változatos előadásokat rendeznek. Semmi nem jöhet azonban a nyomába – legalábbis ami a műsoron tartás hosszát illeti – az egérfogó (Mousetrap) című Agatha Christie regényből készült darabnak, amit már évtizedek óta játszanak megszakítás nélkül.

Múzeumok és Képtárak - London utazás

A Nemzeti Képtár akkor jött létre, amikor IV. György unszolására a kormány megvásárolt egy 38 festményből álló kollekciót, közöttük hat Hogarth képet is. Idővel azután az egyre bővülő – és ma már a világhírű festmények paradicsomaként ismert – Képtár Rubens, Rembrandt és más németalföldi, illetve flamand és olasz reneszánsz mesterek képeivel gyarapodott.

A British Museum káprázatos gyűjteményének alapja Sir Hans Sloane 1753. évi végrendelete, amely arra kérte a parlamentet, hogy az 20.000 font sterlingért – vagyis mélyen a valódi ár alatt – vásárolja meg az örökhagyó természettudományos, régiség- és műgyűjteményét. Ezzel egy időben a nemzet számára megvásárlásra került a Harleian-féle kéziratgyűjtemény is. Az új múzeum 1759. január 15-én nyitotta meg kapuit, de kizárólag csak a megfelelőnek ítélt látogatók előtt. A King’s Library 1823-ban épült fel, és ezt újabb szárnyak követték. Így nyílt meg hamarosan a hatalmas rézkupolával fedett Olvasóterem. A múzeumban temérdek antik műtárgyat őriznek a nemrégiben fellelt római kincsektől kezdve a Magna Charta példányain és a Parthenon szobrain át egészen az egyiptomi múmiákig. A Victoria and Albert Museum, illetve a Tudományok Múzeuma és a Természetrajzi Múzeum (Dél – Kensington) története az Albert herceg által szorgalmazott Nagy kiállítással kezdődött.

Vásárlás - London utazás során

C.D. Harrod vegyeskereskedése: ezt a cégért akasztotta ki magának Charles Digby Harrod 1861-ben, amikor már idős apja helyére állt annak kiskereskedésében. Az ifjú vállalkozása virágzott, és 1880 körül az üzletben dolgozók létszáma már elérte a 100 főt. A szorgalmas kereskedőt azonban hatalmas csapás érte, amikor 1883 decemberében tűzvész martaléka lett húsz év kemény munkájának gyümölcse. A kemény ember hírében álló Harrod azonban a közelgő karácsonyra való tekintettel gyorsan pótolta a megsemmisült készleteket, vásárlói pedig olyan hűségesek maradtak hozzá, hogy annak az évnek a végén az üzlet minden addigi eladási rekordot megdöntött. lilly Langtry és Ellen Terry – két akkori színésznő – volt az első azoknak a vevőknek a sorában, akik Harrod úrnál bizonyos összeghatárig hitelbe vásárolhattak.

Manapság a Harrod’s a világ egyik legismertebb áruháza, ahol a hangversenyzongorától a törzskönyvezett kutyakölykökig minden kapható. Míg ez az áruház a Knightsbridge szinonimája, az 1909-ben az amerikai Henry Gordon Selfbridge által létrehozott Selfridge’s – az Időkirálynő alakját magába foglaló remekbeszabott homlokzatával – az Oxford Street szimbóluma.

Kulturális látnivalók, nevezetességek

Tower of London

Busz utunk első államosai között mindenképpen szerepeljen a Tower of London, teljes nevén Her Majesty's Royal Palace and Fortress. Ebben a Temze parti épületegyüttesben tartják a brit koronaékszereket, azonban az építmény szolgált már fegyverraktárként, erődítményként, királyi palotaként, sőt, még börtönként is. Jelenleg is található fegyverkészlet az épületeiben.

Tower-híd

A busszal továbbhaladva a következő híd a Tower Bridge (Tower-híd) a Temzén. Bár alapvetően történelmileg a londoni Tower-hez semmi köze nincs, mégis innen kapta a nevét, majd London szimbólumává is vált.

A Westminster-palota és a Big Ben

Az utazás folytatásaként megcsodálható a világ legnagyobb parlamentje, a Westminster-palota, amely az alsó- és a felsőházat is magába foglalja. Az épület legősibb része 1097-es, ez az úgynevezett Wesminster Hall. Az épület legnépszerűbb látványossága az óratornya, a nevezetes Big Ben. A palota a Westminster-apátsággal az UNESCO világörökség része.

Buckingham palota

Buszunk ezek után visszavezethet egy Magyarországon már eltörölt, ámde itt még mindig létező, és láthatóan jól működő középkorias hangulatú furcsaságához: a látogatók megtekinthetik a brit királyi család palotáját, a Buckingham Palace-t. A palota eredetileg városháza volt, 1703-ban építették, de végül III. György király otthona lett. Sajnálatos módon a palota 661 részéből csupán 19 tekinthető meg a látogatók számára. Májustól júliusig minden nap fél tizenkettőkor megtekinthető az őrségváltás a palota előtti téren, más hónapokban pedig minden másnap, pontosan ugyanebben az időpontban.

British Museum

Ez a világ egyik legnagyobb múzeuma, amely ráadásul ingyenesen látogatható. A világ minden tájáról származnak műemlékek, így próbálják meg bemutatni az emberiség történetét egészen napjainkig. Itt őrzik a világ legnagyobb egyiptomi régészeti gyűjteményét, valamint az egyik legnagyobb mezopotámiai római és görög gyűjteményt is. Figyeljünk arra, hogy a múzeumot – méreteiből adódóan – egy egész nap alatt lehet csak bejárni.

Millenniumi kerék

A bámulatos kilátás miatt keresik fel a népszerű London Eye-t, amely sokáig a világ legnagyobb óriáskereke volt (mindaddig, amíg meg nem épült a kínai Nancsang Csillaga). A kerék 1999-ben már elkészült, de csak 2000-ben nyitották meg a nagyközönség számára.

Tate Modern

A látogatók szintén ingyenesen megtekinthetik az 1981-ben bezárt erőmű épületében megnyitott modern művészeti múzeumot. Sokak kedvencévé vált, a két emeletet elfoglaló állandó kiállítás mellett további két emeleten időszaki kiállítások várják a látogatókat. Többek között Picasso, Monet, Francis Bacon és Giorgio de Chirico munkái tekinthető meg.

Szent Pál székesegyház

London kiemelkedő látványossága, amelyet a nagy londoni tűzvész után építettek fel. A templom külön érdekessége a tizenkét harangból álló harangjátéka. Aki teheti, feltétlen menjen fel egészen a templom kupolájának tetejéig, ugyanis ott London lenyűgöző panorámája tárul a szemünk elé. A kupola tetején található egy aranygömb, amely összesen hat méter átmérőjű – azonban ez a gömb nem látogatható.

Trafalgar tér

A Trafalgar square London leghatalmasabb tere. Közepén egy óriási emlékművet állítottak fel Nelson admirális emlékére, aki legyőzte Napóleon seregeit 1805-ben itt, Trafalgarnál. A téren található egy barokk templom, valamint a Nemzeti Galéria is.

Hyde Park

A Hyde Park London egyik leghatalmasabb parkja, mely a Királyi Parkok egyike a 142 hektáros területével. Legnevezetesebb része a park északkeleti részén található Speaker’s Corner, azaz a Szónokok Sarka. A park másik nevezetessége az az ovális alakú szökőkút, amelyet Diana hercegnő emlékére állítottak fel. A parkban egy úgynevezett Serpentine nevű tó található. Számos nagyszabású koncertet tartanak meg a parkban, itt lépett fel ugyanis többek között a Depeche Mode, Michael Flatley vagy Bon Jovi is.

Madame Tussaud Panoptikuma

A név viaszmúzeumok összességét takarja, ugyanis nem csak Londonban, hanem több városban is alapított Madame Tussaud visaszszobrásza múzeumot. London egyik közkedvelt turisztikai látványossága, ahol királyi és történelmi személyek, híres gyilkosok, filmszereplők és sport csillagok viaszszobra tekinthetők meg.

Piccadilly Circus

Buszunk mindenképpen keresztül fog robogni a Piccadilly Circuson, amely London legforgalmasabb közlekedési csomópontja. 1819-ben épült, melynek közelében terül el a West End nyüzsgő bevásárlóközpontjai és a Soho szórakozási központja. Külön érdekessége, hogy a körtér közepén áll a görög mitológiából ismert szerelem istenének, Erósznak a szobra.

Utazás Londonba busszal

Londonról sokaknak tüstént a londoni piros, emeletes buszok jutnak eszébe, nem véletlenül, hiszen a városkép elengedhetetlen részei. Ezeket a buszokat magánvállalkozások üzemeltetik, azonban meglehetősen meg van kötve a kezük ezeknek a vállalatoknak, egységes szolgáltatást kell nyújtaniuk, egységes díjszabási kötelezettségeik vannak, és még a buszok színeinek is egységesnek kell lenniük. Több járat a nap 24 órájában közlekedik, valamint vannak külön éjszakai járatok is, külön jelzésrendszerrel.

Londoni utazás busszal – éjjel-nappal

Nappali és éjszakai városnéző buszokat is kipróbálhatnak a látogatók, igény szerint. Az éjszakai (akár luxus) buszjárattal megtekinthető London izgalmas éjszakai helyei, látványosságai. Gyönyörű fényáradatban úszik ugyanis ilyenkor a Westminster apátság, a Big Ben, a parlament, a London Eye és kivilágított csónakok úsznak a Temzén. A látogatók megtekinthetik a Piccadilly-t, azokat az utcákat, ahol elegáns üzletek fénylenek kecsegtetve, valamint a Szent Pál székesegyház hatalmas méreteit (ez a második legnagyobb templom Nagy-Britanniában).

Szórakozási lehetőségek

Ügyelni kell arra, hogy a londoni sörözők általában csupán maximum 11-ig vannak nyitva. Ez egy régi hagyomány, és ragaszkodnak is ennek betartásához. Két központot emelünk ki.

Soho

Soho London legrégibb és legismertebb szórakozónegyede, ez a két faktor pedig magával vonja azt, hogy igen drága, zsúfolt szórakozó központ. Számos étterem, bár, mozi és más szórakozóhely található ezen a területen.

Camden Town

Rendkívül nagy szerepet játszik Camden Town mind az ottani, mind az európai modern kultúrában. Tekinthető művésznegyednek, divatközpontnak is. Mindenesetre ez a városrész London egyik legpezsgőbb, legizgalmasabb része.

Sportlehetőségek

London a sport mekkája, olyan futball csapatok tanyája, mint az Arsenal vagy a Chelsea, ezen kívül megannyi híres Premier League klub otthona. Nevezetes még az ott megrendezett teniszbajnokságról, a Wimbledonról. Várják a kedves látogatókat a Wembley Stadionba, melynek nyitott, gigantikus köríve különleges hangulatot kölcsönöz a helynek.

Éttermek

A főváros éttermek széles választékában bővelkedik: választhatunk a legkülönbözőbb ízvilágok közül a legkülönbözőbb stílusú éttermekben, legyen az romantikus, gyors, luxus vagy éppen elegáns. Azonban ha egy igazi angol ételt szeretne kipróbálni, akkor kezdje a Fish&Chips-szel!

A borravaló szokása hazánkhoz hasonlóan itt is létezik, általában ez az összeg 10%-a. A bárok és éttermek többször felszámítanak felszolgálási díjat, azonban a számlán ezt minden esetben fel is tüntetik.

Szálláslehetőségek

Bár London nem túl pénztárcakímélő szállást tekintve, azonban némi utánajárással mindenféle kategóriában találhatunk megfelelő szálláslehetőségeket, így hoteleket, ifjúsági szállókat és egyéb szállási lehetőségeket. Mára többnyire már az előkelő hotelek sem drágák annyira, mint néhány évvel ezelőtt. Ezek nagy része az interneten is lefoglalható. Érdemes olyan portálokon nézelődni, ahol lehetőleg minél több ajánlat található egy helyen, valamint kikeresni a korábbi vendégek értékeléseit is.

Csúcsszezonban előfordulhat, hogy a vártnál alacsonyabb minőségű szoba jut a vendégek számára, azonban többször azonnal ajánlanak egy jobb szálláslehetőséget a közelben, ahová az esetek többségében taxival visznek át (abban az esetben, ha a számlát előre kifizették). Londonba érkezéskor kell a szállás teljes költségét kifizetni. A Hyde Park környékén található kisebb szállodáknak csendes, takaros szobájuk van, csak sokszor szerencse kell ahhoz, hogy elérhető legyen a vendégek számára.

Tanácsok

- Beutazási szabályok: A magyar állampolgárok hazautazás napjáig érvényes magyar útlevelük vagy KÁRTYÁS személyazonosító igazolványuk birtokában szabadon beutazhatnak az Egyesült Királyságba is. Kérjük, ez minden esetben legyen Önöknél, mert a határon ellenőrzésre elkérik, hiányában a Nagy – Brittaniába történő belépést megtagadhatják. A zökkenőmentes határátkelés érdekében a Külügyminisztérium ugyanakkor továbbra is javasolja az útlevél használatát. A brit hatóságok külön is felhívták a figyelmet arra, hogy a régi fajtájú, azaz csak magyar nyelven kiállított személyi igazolvány használatát nem ajánlják.

- Angliában a greenwich-i idő (Greenwich Mean Time azaz, GMT) a mérvadó. Angliában mindig 1 órával korábban van, mint itthon.

- Pénznem: A brittek megőrizték saját fizetőeszközüket, a font sterling-et (pound, jele: £). A Nagy Britanniai Font jele (GBP): Angol font sterling, 1 GBP= 100 pence (p) Címletek:50, 20, 10, 5, 2, 1 fontos bankjegyek, és   50, 20, 10,  5, 1 pennys érmék. Az elterjedt bankkártyákat (VISA, Mastercard, stb.) széles körben elfogadják. 

- Elektromosság: Nagy Britanniában  240 Voltos az elektromos hálózat, azonban a hálózati csatlakozó eltér a nálunk megszokottól. Így minden itthonról vitt elektromos eszköz használatához átalakító adapter szükséges. Adaptert villamossági boltokban pl. Media Markt üzletekben vásárolhat.

Segélykérés Angliai körutazás alatt

Súlyos probléma esetén a Magyar Köztársaság londoni nagykövetségétől kérjen segítséget.

Cím: 35 Eaton Place London SW1X8BY

Telefon: (00)-(44)-(10) 7235-52-18

Fax: (00)-(44)-(10) 7823-13-48