Pag - sziget

Apartmanok az alábbi városokban:
Lun, Novalja, Pag

Keresés

Nincs találat

Pag-sziget

A part mentén hosszan elnyúló 255 négyzetkilométeres Pag szigetének fő geomorfológiai jellemzői a kő és a köves legelők, viszonylag kevés termőfölddel, magyaltölgy- és molyhostölgy-erdőkkel. Az átlagos havi hőmérséklet májustól szeptemberig 20 °C, míg az éves átlaghőmérséklet 15 °C. A szigeten évi 2350 napos órát mérnek.  A vidék változatos megjelenésű, ugyanis Pag szigetén keverednek a „holdbéli kráterek” és a kopár tájak, amelyek kilométereken keresztül alacsony kőfalak szegélyeznek, ám ugyanígy találhatunk erdős hegyoldalakat is. A köves legelőkön túl zöld, megművelt területeket és szőlőket is megpillanthatunk, északon pedig a Lun-félsziget felé eső részen, több ezer éves olajfák nőnek.A parton több helyen találunk sópárlókat.

A legismertebb pagi ajándéktárgy a csipke. Ezt a népművészeti ágat, amely kifejezi a helybeliek kitartását 1994-ben újították fel. A csipkeverést, amely a díszítő kézimunka legkifinomultabb ága, előrerajzolt minta nélkül, kizárólag fehér cérnával művelik.

Pag 1968 óta összeköttetésben áll a szárazfölddel.

A sziget két nevezetesebb települése Pag és Novalja. A sziget északi részét komppal érhetjük el.

Pag

Pag városa a sziget központi települése. Az azonos nevű öböl dél-keleti partján fekszik.

Mai helyén a város a 15. században fejlődött ki. Pag első városkezdeményei a mai várostól három kilométerre, délre találhatóak. IV. Béla magyar király (1235-1270) az ellenséges tatár seregek ellen menekülve Pagon talált menedékre. Hálájának jeléül Pag városa 1244-ben megkapta a szabad királyi város címet.

Az új város építését három évtized alatt fejezték be, és a feljegyzések szerint 1474. szeptember 18-án költözködtek át a helybéliek az Óvárosból.

A városka mellett az öböl sekély vizű, sós tóvá alakul, amely a „Solana Pag” (sólepárló) üzem része.

Novalja

Novalja a második legnagyobb település. A 2500 lakosú Novalja a sziget északnyugati részén a kompátkelő közelében fekszik. Elsősorban homokos tengerpartja miatt keresik fel a turisták, de kedvelik a tengeri búvárkodás szerelmesei is.

Az itt található régészeti emlékek közül említést érdemel a Novalia nevű római katonai tábor, illetve az 1. századi egy kilométer hosszú földalatti vízvezeték.

Novalja és Skopalj között egy 1.050 méter hosszú római vízvezeték található, amelyet egy sziklatömb belsejében fúrtak ki. Különleges vízszállító rendszer ez, mert a rómaiakat inkább a felszín feletti vízvezetékeikről ismertük eddig. A novaljai acqueductum, vagy ahogy a helyiek hívják, az „Olaszlik” az első század közepén készült a mészkősziklában.